Vigyázz, kész, zöld!
Hétvégén a környezetvédelmi világnapot ünnepelhetjük a várhatóan melegedő nyári napsütésben, így június elején. Gondoltad volna, hogy 1972 június 5-én ilyen frappánsan összefoglalták az Ember és Bioszféra művésznévre keresztelt stockholmi ENSZ világkonferencián, miért is kutya kötelessége mindenkinek a saját és lehetőség szerint mások környezetével is foglalkozni?
„Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.”
Így hát saját jogainkért harcolunk, mikor a tiszta vízért, tiszta levegőért, méreganyagmentes élelmiszerekért, műanyagmentes óceánokért teszünk valamit. Eközben persze számos természeti csodát, állatot és növényt is megóvhatunk a pusztulástól, ahogyan ezt nemrégiben a Google kezdőlapján hasaló Galápagosi óriásteknős is jelezte.
A koronavírus megoldotta a környezetszennyezés problémáját?
Nos, a koronavírus járvány karanténnal töltött hónapjai után rengetegen vették azt észre, hogy, mennyivel tisztább levegő és mennyivel csillogóbb tengerek várnak vissza minket a mindennapok indításához. Kérdés, hogy egy-két héten belül nem ugyanonnan folytatjuk-e, ahol abbahagytuk?
De. Sajnos igen. Ugyanakkor valóban drasztikus és szemléletes változás volt ez az elmúlt időszak. Még egy-két évtizeden át ismételgetve arra a szintre is eljuthatnánk egy ilyen szintű szennyezéscsökkentéssel, ami már biztosítaná az unokáink számára is a túlélés lehetőségét. Ez már a kutatók szemében is elfogadható szintet jelentene földünk fennmaradásához..
Mentsük, ami menthető…
Tehát, a legfőbb cél, hogy amíg nem jelennek meg a zero waste és CO2-mentes gyárak, a hidrogénhajtású hajók, vagy a kizárólag zöld energiából működő háztartások tömkelegével, addig próbáljuk meg csökkenteni azokat a szennyezési tevékenységeinket, amikre van befolyásunk! Ilyen lehet például az ökológiailag lebomló, teljes mértékben újrahasznosuló anyagok előtérbe helyezése és az újrahasznosítás erősítése.
Fűtés-hűtésrendszerek a háztartásokban
Ritkábban szoktuk felemlegetni a lakossági fűtési rendszerek környezetszennyező hatását. Kényes témaként is tekinthetnénk erre, hiszen mondhatjuk teljes joggal is akár, hogy ugyan, de hát kinek van arra pénze!? A nagy átlagnak talán még mindig jelentősen túlárazottak a napkollektorok, a hőszivattyúk, a geotermikus megoldások, a biomassza fűtés… és még sorolhatnánk. Hozzátartozik a képhez a politika hozzáállása, és talán még inkább a nagyvárosok hagyományos fosszilis energiára való berendezkedése. Más szóval: a panelben mégis ki fogja elkezdeni a napelemes átállást?!
Egy fecske nem csinál… öko paneleket
Érdekes lenne azonban megvizsgálni azokat a háztartásokat, ahol lenne pénz és infrastruktúra, állami támogatás, szakember stb… akár a teljesen passzív házak létrehozására is, mégsem lépnek ebbe az irányba. Ha csak ezek a háztartások meglépnék, hogy belevágnak az eleinte még kicsit macerásabb, bürokratikusabb rendszer kitaposásába, akkor hatalmas nyomást helyezhetnének a politikai és gazdasági szervezetekre is. A nagyobb vásárlói tömeg hosszútávon jelentősen lefaragna a fogyasztói árakból is, egyben népszerűvé is tenné a környezetbarát megoldást.
Szelektív kukák? Siralmas a helyzet a nagyvárosainkban!
Ugyanez a gondolatmenet érvényes lehetne például a szelektív hulladékgyűjtésre. Ez vidéken egyre népszerűbb egész egyszerűen azért, mert így a háztartások jobban beleférnek a saját kukájukba, a műanyag, fém, papír hulladékot pedig külön fuvarral szállítják el a „sárga zsákokban, amiket különösebb macera nélkül be tudnak szerezni”. Kézenfekvő megoldás, nehéz kiforgásokat emelni ellene. Mindössze plusz fél négyzetméter helyre van hozzá szükség a kamrában, bejárónál, konyhában, szekrényben.
Ehhez képest a nagyvárosokat elnézve nagyon kevés az a háztartás, amelyikben a 2-3 sarokra, vagy inkább távolabb található, folyton rogyásig teli, koszos, üvegtörmelékkel borított szelektív kukákig elsétálnak. Ráadásul népesebb családoknál összegyűlő zsákokkal ezt nagyjából 2-3 naponta kellene megtenni. Így talán megérthető, hogy miért a csúszdás ledobóba hajítsák a 8. emeletről a zsákokat, ahelyett, hogy megtennék ezt a túrát!
Valamennyit javít a helyzeten, hogy sok társasházban már helyben elérhető a szelektív hulladékgyűjtés. De az emberi lélek kifürkészhetetlen. Szinte mindenhol található olyan lakótárs, aki csak azért sem a megfelelő helyre teszi a hulladékát! Sajnos.
Tegyünk érte, hogy másoknak is fontos legyen!
Óriási különbség ez például Németországhoz képest, ahol évtizedek óta divat a szelektívezés, és ehhez minden szükséges feltételt, erőforrást meg is adnak. Sőt büntetik azt, aki nem tartja be a játékszabályokat.
Hasonló a helyzet itt is, mint a fűtésrendszereknél: Ha az önkormányzatok észrevennék, hogy kígyózó sorok és műanyagpalack halmok borítanák a szelektív lerakókat, akkor talán kellő mennyiségű szelektív kukát helyeznének el a városokban. Nem tudhatjuk biztosan… de egy próbát megérne!
Gyönyörű hétvégét és tiszta környezetet kívánunk Neked a Környezetvédelmi világnap alkalmából!
