Az előző cikkünkből kiderül, hogy miért is jó és miért is éri meg befektetni az organikus pamut ruhák viselésébe és vásárlásába. Ennek most bemutatjuk a másik oldalát is, hogy mi történik, hogyha nem foglalkozunk ezzel az üggyel és hogy milyen károkat okoz a hagyományos gyapottermelés.
Mindennek az alapja
Víz, az élet forrása
1 kg gyapothoz
átlagoan 11000 liter vizet használnak
Csak Kaliforniában évente 12-13 millió gallon (45-46 millió liter) rovarirtószert és növénytápot használnak az ültetvényeken.
A rengeteg vegyszer azonban nem csak közvetlenül a földek mellett lakók egészségére van hatással. A bebálázott és leszálazott gyapot mellett egy másik végterméke a termesztésnek a gyapot mag, illetve annak az olaja. Ezt felhasználják az egyes élelmiszerek, például sütemények, édességek készítésénél, illetve belekeverik a szarvasmarhák takarmányába. Ezután a szervasmarha húsába kerülnek, amelyet az élelmiszerboltokba szállítanak, így megtalálhatók lesznek benne ezek a vegyi anyagok.
A Föld klímájának a változásában és a széndioxid kibocsájtás nagy mértékében is jelentős szerepet játszik a gyapottermesztés. Egy átlagos pamutpóló esetében a gyártási folyamat egésze alatt 15 kiló széndioxid kerül a levegőbe, ennek a 14%-a csak a gyapottermesztés során. Ennek az oka, hogy a termelés nagy része gépesített. A permetezés, öntözés és betakarítás során a gépek rengeteg üzemagyagot égetnek el, növelve ezzel a széndioxid kibocsájtást.
A kérdésünkre a válasz tehát, igen. Mindenkinek káros a nem organikus pamut termesztése, nem csak azok számára, akik a közvetlen közelében élnek, hanem nekünk is és hosszú távon a gyermekeinknek és unokáinknak is!
Források:
- Chouinard, Y., & Brown, M. S. (1997). Going organic: converting Patagonia’s cotton product line. Journal of Industrial Ecology, 1(1), 117-129., 121. oldal.
- http://www.cottonedon.org/Portals/1/Briefing.pdf
