Gyapot tekercs

Nekem is káros a nem organikus pamut?

Az előző cikkünkből kiderül, hogy miért is jó és miért is éri meg befektetni az organikus pamut ruhák viselésébe és vásárlásába. Ennek most bemutatjuk a másik oldalát is, hogy mi történik, hogyha nem foglalkozunk ezzel az üggyel és hogy milyen károkat okoz a hagyományos gyapottermelés.

Mindennek az alapja

A problémák már az első lépésnél kezdődnek, az ültetésnél. A magok génmódosítottak, annak érdekében, hogy minél több megmaradjon és minél gyorsabban fejlődjenek, így minél nagyobb mennyiséget lehessen betakarítani belőle. Ezeket a magokat sokszor nem a farmokon dolgozók vagy a tulajdonosok választják, hanem a területeket felvásárló multinacionális cégek kényszerítik a saját terméküket a gazdákra. Ezzel nem csak a környezetnek ártva, de a gazdaságokban dolgozóknak is, hiszen ezek a magok és hozzájuk tartozó vegyi anyagok rettentően drágák. Ezzel tönkre teszik és adósságba hajtják a gazdákat.
Gyapot magvak
A termelés közben a talajt annyira kiszipolyozzák, hogy az már másra nem is jó, csak, hogy fizikailag a helyén tartsa a növényt. Nincs benne tápanyag és nedvesség így a növényeket elárasztják mesterséges tápokkal és növényvédő szerekkel, hogy távol tartsák a kártevőket.

Víz, az élet forrása

Elárasztott gyapot mező
A káros anyagokon kívül a túlzott vízfogyasztás is probléma a hagyományos pamut termelésnél, hiszen itt nem gyűjtik össze az esővizet, hanem a természetes vizeinket használják az öntözésre. Az éves vízszennyezés 20%-a adódik a textilek feldolgozásából és a festésükből. Egy kiló gyapot megtermeléséhez átlagosan 11 000 liter vizet használnak, ezzel kiszipolyozva a környező tavakat és folyókat, ellehetetlenítve az állatvilág számára az ivóvíz szerzést. 
A nem organikus módon termesztett gyapotnál a föld kiszárad és a vízmegtartó képessége is radikálisan lecsökken, így még több öntözésre van szüksége. Ezért általában elárasztják a növényeket, hogy azok megfelelő mennyiségű nedvességhez jussanak, ezzel jóval több vizet felhasználva, mint szükséges lenne.  Ezután a vegyszerek az öntöző vízzel összekeveredve elfolynak vagy a szél elszállítja őket a környező utakra és településekre, ahol súlyos károkat okoznak az ott élők egészségében. A gazdáknak, akik organikus módszerekkel termesztik a gyapotot nem kell félniük, hogy a pamut mellett termesztett zöldségek és étkezésre szánt növények mérgezőek lesznek a vegyszerek használatától. Ez sajnos nem mondható el azokról, akik hagyományos módszerekkel dolgoznak, folyamatosan ki vannak téve a mérgezés veszélyének, és a különböző betegségeknek, amit a mérgező ételek elfogyasztása okoz. Évente több, mint 77 millió dolgozót mérgeznek a használt kemikáliák.

1 kg gyapothoz

átlagoan 11000 liter vizet használnak

Vannak olyan termőterületek, ahol a káros anyagok nem folynak vissza egy folyóba vagy tengerbe, így az öntözővízzel együtt összegyűlnek, egy kis tavat alkotva a földek mellett. Ezek aztán visszapárolognak a légkörbe, károsítva az emberek és az állatok egészségét. Egyéb vízfelület híján pedig vonzza a vándormadarakat és az vadállatokat, amik ivóvízként tekintenek a nagy összegyűlt folyadékmennyiségre, szörnyű károkat okozva ezzel az állatvilágban.

Csak Kaliforniában évente 12-13 millió gallon (45-46 millió liter) rovarirtószert és növénytápot használnak az ültetvényeken.

A rengeteg vegyszer azonban nem csak közvetlenül a földek mellett lakók egészségére van hatással. A bebálázott és leszálazott gyapot mellett egy másik végterméke a termesztésnek a gyapot mag, illetve annak az olaja. Ezt felhasználják az egyes élelmiszerek, például sütemények, édességek készítésénél, illetve belekeverik a szarvasmarhák takarmányába. Ezután a szervasmarha húsába kerülnek, amelyet az élelmiszerboltokba szállítanak, így megtalálhatók lesznek benne ezek a vegyi anyagok.

A Föld klímájának a változásában és a széndioxid kibocsájtás nagy mértékében is jelentős szerepet játszik a gyapottermesztés. Egy átlagos pamutpóló esetében a gyártási folyamat egésze alatt 15 kiló széndioxid kerül a levegőbe, ennek a 14%-a csak a gyapottermesztés során. Ennek az oka, hogy a termelés nagy része gépesített. A permetezés, öntözés és betakarítás során a gépek rengeteg üzemagyagot égetnek el, növelve ezzel a széndioxid kibocsájtást.

A kérdésünkre a válasz tehát, igen. Mindenkinek káros a nem organikus pamut termesztése, nem csak azok számára, akik a közvetlen közelében élnek, hanem nekünk is és hosszú távon a gyermekeinknek és unokáinknak is!

Források:

  • Chouinard, Y., & Brown, M. S. (1997). Going organic: converting Patagonia’s cotton product line. Journal of Industrial Ecology, 1(1), 117-129., 121. oldal.
  • http://www.cottonedon.org/Portals/1/Briefing.pdf

Tetszett? Oszd meg!

Nekem is káros a nem organikus pamut?

Nekem is káros a nem organikus pamut?

Az előző cikkünkből kiderül, hogy miért is jó és miért is éri meg befektetni az organikus pamut ruhák viselésébe és...
Olvass tovább
Hankö kabát teszt

Hankö kabát teszt

Már lassan két hónapja használom az idei kollekció egyik legkülönlegesebb darabját, így itt az ideje, hogy megosszam a tapasztalataimat a...
Olvass tovább
Egy biopamut póló születése: A földektől a polcokig

Egy biopamut póló születése: A földektől a polcokig

A Picture Organic Clothing nemrég meglátogatta a török Seyfeli gyárat, hogy teljes betekintést nyerjenek termékeik életútjába. Természetesen nem ez volt...
Olvass tovább
Ez lehet a síkabátok jövője?

Ez lehet a síkabátok jövője?

Idén is lezajlott az ISPO kiállítás ahonnan a Picture Organic Clothing sorozatban az ötödik alkalommal térhet díjjal haza. Ebben az évben a szakértő...
Olvass tovább
ELŐZŐ TOVÁBBI
Gondolatod támadt?

Oszd meg velünk is!

Ingyenes szállítás Magyarország területén

Szállítás 2-5 munkanapon belül

Biztonságos PayPal és bankkártás fizetés

Környezetbarát termékek hatalmas választéka

Close Menu
×
×

Cart

Malcare WordPress Security